Márkatörténet
Orbán Dániel vagyok, a Dominium Pincészet egyik alapítója és borásza.
A szakma iránti elhivatottság, a természet szeretete és az értékteremtés vágya vezetett oda, hogy ma olyan területeken tevékenykedhetem, ami nap mint nap jó érzéssel tölti el a szívem. Szerencsésnek tartom magam, hogy a hobbim egyben a hivatásommá is vált.
Gyakran nekem szegezik a kérdést, hogy mi motivált abban, hogy borász legyek.
A családunk nem rendelkezik régmúltra visszatekintő hagyományokkal a szőlőtermesztésben és borkészítésben, így nem volt kézenfekvő, hogy a családi vonalat erősítem tovább. Alap és mester diplomámat a budapesti Műszaki Egyetemen szereztem. Akkoriban még úgy gondoltam, hogy a fővárosban fogok élni és dolgozni, de a műszaki pálya nem hozott igazi áttörést. A szívem visszahúzott a szülővárosomba, Gyöngyösre.
Első ültetvényeinket 2009-ben telepítettük közösen. Eleinte csak hobbi szinten, később egyre több gondossággal és szakértelemmel foglalkoztunk vele. Édesapám ez idő alatt végezte szőlész-borász mérnöki tanulmányait, hogy elmélyítse tudását. Az első motivációt az ő érdeklődése adta, hiszen borkedvelő lévén, engem is foglalkoztatott hogyan kerül egy-egy kitűnő tétel a palackba.
Ennek hatására iratkoztam be a Borkollégium által szervezett WSET tanfolyamokra, ahol magával ragadott a borok világa. Mészáros Gabriella vezetése alatt olyan profi és hiteles szakemberektől tanulhattam, akik megalapozták a borok iránti szenvedélyem.
Számomra 2014 hozta az igazi fordulópontot, amely itthon sok időjárási viszontagsággal tarkított, nehéz évjárat volt a borászoknak. Ebben az évben felvételt nyertem a Corvinus Egyetem szőlész-borász mérnöki karára, elkészítettük az első borunkat, és lehetőségem nyílt arra is, hogy egy fiataloknak szánt tehetség-program keretében, külföldi szakmai tapasztalatot szerezzek egy kaliforniai pincészetnél.
A borkészítésben a kezdetektől fogva a kihívásokat kerestük és kísérletező szellemben a különlegesebb szőlőfajták feldolgozására esett a választásunk. Első borunk egy 2014-es Syrah volt, amely a mai napig közel áll a szívemhez, és ez a fajta évről-évre szerves részét képezi a repertoárnak. Emellett olyan tételekkel is kísérletezünk, mint a Feketeleányka, Turán vagy Tempranillo, amely kuriózumnak számít a magyar borpalettán.
Sosem éreztem azt, hogy a borkészítés lezárul azzal, hogy a bor palackba kerül és utána kereskedők polcain keresztül eljut a fogyasztóhoz. A borkészítés számomra egy sokkal személyesebb, emberközelibb tevékenység. Az igazi visszacsatolást mindig az adja, ha személyesen tudjuk a borokat kóstoltatni autentikus környezetben, és komplex élményt tudunk biztosítani azoknak, akik ellátogatnak hozzánk.
